1. Alapfogalmak

Áru a fuvarozásra kerülő tárgy (rakományegység), vagy anyag, illetve tárgyak halmaza (tömegáru).

 

A közforgalmú vasúti pályák és tartozékaik igénybevételéhez, a vasúti járművek közlekedtetéséhez szükséges, hatóság által kiadott dokumentum.

Valamennyi vasúti pályán közlekedő járműnek (vontató, vontatott, önhajtású és egyéb különleges rendeltetésű) hatósági típus és üzembe helyezési engedéllyel kell rendelkeznie. Az üzembe helyezés engedélyezéséről a "28/2003. (V. 8.) GKM rendelet a vasúti járművek üzembe helyezésének engedélyezéséről és időszakos vizsgálatáról" rendelet intézkedik.

 

A küldemény egyes pontjainak – a biztonság figyelembevételével – feltételezett legkedvezőtlenebb elmozdulása a pálya egyenetlenségeiből, a jármű rugózásaiból, stb. következően.

 

A vasúti jármű futóképességét igazoló műszaki okmány.

Nemzetközi forgalomban az eredeti futási bizonylattal kell közlekedtetni a vasúti járművet.

 

Az íves pályatengely és a kocsi (meghosszabbított) hossztengelye közötti eltérés. Az ívpótlékban vannak figyelembe véve a jármű és a pálya megengedett építési és fenntartási méreteltéréseiből adódó eltérések is, ezért a végtelen sugarú, azaz egyenes pálya esetében is kell ívpótlékkal számolni.

Ívpótlék: az íves pályatengely és a kocsi (meghosszabbított) hossztengelye közötti eltérés. Az ívpótlékban vannak figyelembe véve a jármű és a pálya megengedett építési és fenntartási méreteltéréséből adódó eltérések is, ezért a végtelen sugarú, azaz egyenes pálya esetén is kell ívpótlékkal számolni.

 

• A vasúti kocsira rakott küldemény egyes pontjainak a vágányhoz viszonyított helyzete pályaívben más, mint egyenes pályán. A vágány alaprajzi vonalához ugyanis csak a jármű kerekei vannak kötve, míg a jármű középső része a pályaív belső oldala felé, a tengelyen kívüli rész pedig az ív külső oldala felé fog oldalirányban kimozdulni. Kimozduláson a pályaívben legkedvezőtlenebb módon elhelyezkedő álló kocsin lévő rakománynak az egyenes pályán középhelyzetet elfoglaló álló kocsin lévő rakományhoz képest keletkező oldalirányú eltolásait értjük.

• Az ívpótlék általánosságban a jármű forgócsaptávolságától (kéttengelyes kocsi esetén a tengelytávolságtól), a vizsgált pontnak a legközelebbi forgócsaptól (tengelytől) való - na/ni -távolságától, a vasúti pályaív sugarától, valamint a pálya és jármű építési méreteltéréseitől függ.

 

A rakomány azon mértékadó – oldalirányban a vágányközéptől, magassági irányban a sínkoronától mért – pontjai, amelyek meghatározzák a rakomány határoló körvonalát. A kritikus pontok, és az azokat összekötő vonalak egy olyan – változó keresztmetszetű rakomány esetén a valóságban nem létező – szelvényt alkotnak, amelyek alapján a fuvarozás lehetőségét és feltételét rakszelvény túllépés esetében az engedélyező vasút határozza meg. A kritikus pontokat az A,B,C betűivel kell jelölni, alulró kiindulva, az óramutató járásával megegyezően.

 

A kocsi és a rakomány, valamint az ettől eltérő forgalmi vagy műszaki okok miatt el nem választható egyéb kocsi (pld. védőkocsi), továbbá a fuvarlevéllel, illetve kísérőlevéllel elszámolt saját kerekein gördülő jármű.

 

A rendkívüli küldeményt különmenetben kell továbbítani, ha:

a) a továbbítási feltételek ezt szükségessé teszik,

b) a továbbítási feltételek ezt előírják,

c) az előírt továbbítási feltételek biztosítása üzemi, vagy besorolási okokból (pld. besorolása utolsó kocsiként, vagy a jelzőkocsi elé, és a továbbító vonat vonatszemélyzetének állomási behaladáskor állandó figyelése van előírva, stb.) csak így lehetséges,

d) külön megrendelésre.

A különmenetben továbbítható rendkívüli küldeménnyel más normál, illetve rendkívüli küldemény is továbbítható, de legfeljebb további 5 kocsi. Ezen kocsik a különmenetben továbbítható küldemény a megfigyelésének biztosítása miatt csak a vonat végébe sorozhatóak. Amennyiben a vonatban lévő további kocsik kedvezőtlenül befolyásolják a továbbítási feltételeket, akkor az esetlegesen a különmenetben továbbítandó küldeményhez tartozó kísérő, illetve védőkocsikon kívül más nem sorozható a vonatba.

A vasúti vágány hossztengelyére merőleges keresztmetszet határvonala, amelyen belül – a rakszelvényen túlérő küldemények közlekedési feltételeinek megállapításához – minden pályamelletti vagy feletti létesítmény adatát nyilván kell tartani.

 

A vasúti pályahálózat üzemeltetése és fenntartása, létesítése, felújítása, fejlesztése, megszüntetése, valamint az ezekhez közvetlenül kapcsolódó tevékenységek, továbbá a vasúti pályahálózat használatával összefüggő egyéb szolgáltatások nyújtása.

 

A kocsira felrakott áru. A rakomány méreteit vízszintes irányban a vágánytengelytől, függőleges irányban a sínkorona felső élétől mm–ben kell megadni.

 

A kocsi tengelytávolságtól / forgócsaptávolságtól, a rakomány vizsgált pontjainak a tengelytől/forgócsaptól való távolságától függő (RSZ 1.kötet 2.táblázat) vízszintes távolság.

 

Az érvényes űrszelvényen belül a járművekkel és rakományokkal elfoglalható térnek a pályára merőleges keresztmetszete. Olyan határvonal, amelyen a rendes küldeményként továbbítandó vasúti kocsik, illetve rakományuk legkiállóbb részei nyugalmi helyzetben egyenes vágányon nem, íves vágányon pedig csak meghatározott mérettel nyúlhatnak túl.

A vasúton történő fuvarozás során az útvonal legkisebb, mértékadó rakszelvényt kell figyelembe venni.

Nemzetközi (CIM) forgalomban a küldemény 250 m sugarú ívben nem lépheti túl az előírt szélességi szűkítések (RSZ 1.kötet 2.táblázat) figyelembevételével a RSZ 1. kötet 1.táblázatában a továbbítási útvonalra előírt rakszelvényt.

Az UZ és a tőle keletre fekvő vasutaknál, az SZMGSZ Megállapodás 5. számú Mellékletben bemutatott rakszelvényeknél, az íves pályán való túllépés mértékével, a szűkítéssel nem kell számolni.

 

Rendkívülinek kell minősíteni a küldeményt, ha a rakomány külső méretei, tömege vagy kialakítása – a szállításban résztvevő vasutak / vasútvállalatok bármelyikén is – különös nehézséget okoz, ezért a továbbítása csak különleges műszaki és forgalmi feltételek mellett engedhető meg. Rendkívüli küldemények fuvarozását a vasút/vasútvállalat csak átvételi engedély birtokában vállalja el.

 

A rendkívüli küldemények engedélyeinek SZIR-ben történő adatkezelésénél az F.7.sz. Utasítás kocsiadatok felvételére és kezelésére lévő (Rk) adatmezőbe írandó kódok.

 

A pályamenti létesítmények (hidak, felüljárók, alagutak, jelzők stb.) tényleges mérete a sínkoronákat – a vágánytengelyre merőlegesen – összekötő egyenes és erre a vágánytengelyben állított merőleges által meghatározott koordináta rendszerben megadva.

 

Az az eset, amikor a küldemény tömege meghaladja a fuvarozásban részes vasutaknak a RSZ 3. kötetében feltüntetett legalacsonyabb vonalosztálynak megfelelő terhelési határát.

 

A küldeménynek pótlékokkal növelt keresztmetszeti körvonala, amelynek megfelelő szabad űrszelvény szükséges a vasúti pályán az akadálytalan közlekedtetéséhez.

A küldemény térigény–körvonalát a rakomány keresztirányú méreteinek, az ívpót­léknak és a szélességi dinamikus pótléknak, illetve a rakomány magassági irá­nyú méretének és a magassági, illetve mélységi dinamikus pótléknak figyelem­bevételével kell meghatározni.

 

A rakszelvényen túlérő küldemények egységes nemzetközi besorolási rendszere (UIC 502-2 Döntvény).

 

A vágány mentén a vasúti járművek és a rajtuk lévő rakományok akadálytalan áthaladásához szükséges tér vágánytengelyre merőleges, ívben fekvő vágányoknál sugárirányú keresztmetszete.

Az alap űrszelvény a járműveknek akadálytalan áthaladásához elméletileg szükséges legkisebb szelvény, amelybe semmi nem nyúlhat be.

 

Működési engedélye alapján vállalkozó vasúti tevékenységet végző társaság.

 

Vasútvállalat rendkívüli küldemények vasúti fuvarozásának szervezését, értékesítését, és lebonyolítását ellátó szervezete.

 

2. Előzetes vizsgálat és tervezés

Rendkívüli küldeményt csak előzetes átvételi engedély alapján szabad a Vasútvállalatnak vasúti fuvarozásra felvenni.

Az átvételi engedélyt a VRK kérésére az NRK/BRK adja ki.

Amennyiben a Vasútvállalat nem rendelkezik VRK-val, úgy felkérheti az NRK-t a nemzetközi átvételi engedélyek intézésére.

A nem üzleti célú vasútüzemi vonatban továbbított rendkívüli küldemények belföldi, valamint nemzetközi átvételi engedélyek intézését az NRK/BRK végzi.

 

A rendkívüli küldemény átvételi engedélyét a 3₁. sz. melléklet (Rendkívüli küldemény engedélyezési kérelme) felhasználásával kell a VRK-nak kérelmezni. A rakszelvényen túlérő küldeményekre vonatkozó kérelemben mindazokat a mértékadó kritikus pontokat meg kell adni, amelyek – 250 m sugarú íves pályán való elmozdulást is figyelembe véve – a rakszelvényt meghaladják, továbbá azokat a jellemző méreteket, melyek a küldemény, illetve az áru azonosítását lehetővé teszik.

A kérelmet, az engedély kiadásra jogosult szerv részére:

–        nemzetközi fuvarozásnál az NRK,

–        belföldi fuvarozásnál a BRK,

részére kell megküldeni.

A VRK-nak az engedélykérelemhez az előzetesen egyeztetett nemzetközi engedélyszámokat is meg kell adnia.

 

Az átvételi engedélyt az a VRK kéri a fuvarozásban részes Vasútvállalatoktól / vasutaktól, amely a rendkívüli küldeményt továbbítani szándékozik.

A beérkezett hozzájárulásokat követően a VRK értesíti az NRK-t az átvételi engedélyekről.

Az átvételi engedélyt az NRK adja ki az érintett VRK, valamint a belföldi határállomások részére.

A VRK felkérheti az NRK-t a nemzetközi átvételi engedély Vasútvállalatok/vasutak részére történő értesítésére.

 

2.1. Rakszelvényen túlérő küldemény

A rakományszélesség szűkítéssel kell (RSZ 1.kötet 2.táblázat) ellenőrizni azt, hogy a küldemény rakszelvényen túlérő -e, vagy nem.

Ez azt jelenti, hogy a rakománynak a rakszelvényt megközelítő pontja és a rakszelvény között a szűkítésnek megfelelő vízszintes távolságot kell biztosítani.

A süllyesztett rakfelületű kocsin fuvarozott küldemények akkor, ha azokat át kell rakni, és átrakás után az 1300 mm magas kocsira rakva túlér a továbbító vasutak rakszelvényén.

2.2. Egyéb rendkívüli küldemény

A rendkívüli küldemények meghatározását a Üzletszabályzat 6.sz. melléklete, RSZ, és az SZMGSZ tartalmazza, és ezek lehetnek pld.:

-Tengelyterhelés túllépés

CIM forgalomban akkor, ha a rakomány tömege meghaladja a fuvarozásban részes vasutaknak a RSz. 3. kötetében feltüntetett legalacsonyabb vonalosztálynak megfelelő — a kocsira felírt  — terhelési határt.

 

 

• Mellgerendán túlérő rakomány (RSZ.1.kötet 4.2.)

A vasúti kocsira feliratozott hossznál hosszabb rakomány rakható fel, amennyiben a következő terek szabadon maradnak
- A kocsi végén

• 40 cm mélyen
• a sínkoronától 2 m-es magasságig és
• 20 cm mélység e magasság fölött a be nem nyomott ütkötők síkjától mérve.

- a vonókészülék térségében

• 20 cm a vonóhorogtól mérve mindkét oldalon és fölötte,

- a sarokhágcsó fölött

• 20 cm a sarokhágcsó középvonalától
• 2 m-es magasságig az ütköző felerősített síkjától mérve.

• Védőkocsik (RSZ. 1.kötet 4.3.)

Amennyiben a rakomány meghaladja a 4.2. pontban előírt méreteket, akkor védőkocsit kell beállítani. A rakomány és a védőkocsi, illetve annak rakománya között a következő tereket kell szabadon tartani:

• 35 cm-t hosszirányban,
• 10 cm-t függőlegesen,
• a (RSZ.1.kötet) 25 táglázat szerinti méretet keresztirányban.

A 10 cm-es függőleges távolság azonban csak akkor elegendő, ha a rakomány a tengely/forgócsapon legfeljebb 6,5 m-rel nyúlik túl.

Ennél nagyobb túlnyúlás esetén a következő táblázat szerinti méreteket kell figyelembe venni. Közbenső méretek esetén az interpolálás megengedett.

 

 

Védőkocsit kell alkalmazni, ha a rakomány az előírt határértékeket túllépi

• a védőkocsi és a rakomány között legalább 10 cm függőleges távolság legyen
• a védőkocsi megrakása esetén a rakományok között legalább 35 cm-es hosszirányú szabad tér maradjon.

- Több kocsira rakott áruk (RSZ. 1.kötet 5.9.)
A több kocsira rakott áruk esetén különbséget kell tenni

• a merev rakományegységek és
• a hajlékony rakományegységek (a rakományok akkor tekinthetők hajlékonynak, ha 75 m sugarú ívben biztonságosan továbbíthatóak) között.

A merev rakományegységeket két forgózsámollyal/forgó-csúszózsámollyal felszerelt forgóvázas kocsira kell felrakni. Ezeket rendkívüli küldeményként kell továbbítani.

A hajlékony rakományegységek több, lehajtható homlokfallal és oldalfallal vagy rakoncával felszerelt kocsira rakhatóak. Adott vasutakon zárt vonatban a 36 m-nél hosszabb küldemények is rendes küldeményként továbbíthatók, lásd a RSZ.1.kötet 7. pontot.

-Hajlékony rakományegységek rakodása
A hajlékony rakományegységeket úgy kell felrakni, hogy

• a rakomány és a lehajtott homlokfalak, valamint az ütközőtányérok fölött legalább 5 cm-es távolság függőlegesen szabadon maradjon.

• a kocsik mértékadó terhelési határa legfeljebb

• 2-tengelyes kocsiknál 75 %-ig,
• forgóvázas kocsiknál 85 %-ig legyen kihasználva.

A terhelés elosztásával kapcsolatban figyelembe kell venni a RSZ.1.kötet 3. pont előírásait.
A kötegelt hajlékony rakományegységeket (betonacélok és hasonló áruk) legfeljebb 4 rétegben úgy kell felrakni, hogy a rakományegységek és az oldalfalak vagy a rakoncák között kb. 10 cm-es távolság annak érdekében szabadon maradjon, hogy a rakomány helyezkedése lehetővé váljon.

A rakomány

• a kocsik közötti részét és a csak rakoncával felszerelt kocsiknál a rakomány végeit a végétől kb. 1 m-re hevederrel vagy rakománybiztosító szalaggal (szakítóerő 40 kN vagy 8 mm átmérőjű drót) össze kell kötni,
• és a homlokfal között legalább 50 cm-t szabadon kell tartani,
• végeinek a szélső alátéteken kb. 1 m-rel túl kell nyúlniok..

Nem kötegelt hajlékony rakományegységek (sínek és hasonló áruk) legfeljebb

• 4 rétegbe rakhatóak, ha legfeljebb 36 m hosszúak,
• 3 rétegbe rakhatóak, ha 36 m-nél hosszabbak.

Ezeket a rakomány végétől 1,5 - 3 m távolságban úgy kell kitámasztani, hogy az oldalfalaktól, illetve a rakoncáktól legalább 10 cm szabadon maradjon.

A kitámasztást a kocsival szilárdan össze kell kötni.

Alsó élének 5 cm-rel mélyebben kell lennie, mint az alsó sínréteg felfekvő felülete.
Ha közbetéteket használnak, akkor azokat elcsúszás ellen biztosítani kell, lásd a RSZ.1.kötet 5.8.1. pontot.

Ha a legfelső réteg nincs teljesen kitöltve, akkor azt a távolságtartók tartományában:

• ellentétes irányban kifeszített hevederekkel (szakítóerő legalább 40 kN) való összekötözéssel
• vagy legalább két 5 mm átmérőjű dróttal a rakoncákhoz történő kikötözéssel biztosítani kell.

A rakomány végei

• és a szélső kocsik homlokoldalai között – a rakomány hosszától függően – a következő tereket kell szabadon tartani:

• nyúljanak túl a szélső alátéteken
  • 36 m-ig legalább 1,0 m-rel,
  • 36 m fölött legalább 1,5 m-rel.

3.Tervezés

 

3.1. Megfelelő vasúti kocsitípus kiválasztása

A vasút elsőrendű feladata a gazdaságos árufuvarozás. Ennek fontos követelménye, hogy a különböző áruféleségek fuvarozásához a legmegfelelőbb, korszerű kocsitípus és korszerű fuvarozási eszköz álljon a fuvaroztatók rendelkezésére.

Az egyszerűbb kocsirakományú küldemények fuvarozása leginkább alacsony oldalfalú 2-4 illetve 6 tengelyes pőre, míg a bonyolultabb alakzatú, nagytömegű árúk fuvarozása speciális (süllyesztett rakfelületű) különleges építésű fuvareszközök használatával valósulhat meg.

 

A vizsgálat megkezdése előtt fontos a felrakás tervezése és a legmegfelelőbb kocsitípus kijelölése, amihez segítséget ad a MÁV Rt által kiadott katalógus, amelyben szerepelnek a vasúti teherkocsik főbb műszaki adatai és jellemzői. A felrakási - padló - magasság a katalógusban meghatározott

 

3.1.1. Normál építésű vasúti kocsik:

K... - fősorozatú alacsony oldalfalú, 2 tengelyes normál pőrekocsi

Felhasználható járművek, konténerek, oszlopok, rönkfa stb. fuvarozására. A jármű paraméterei lehetővé teszik szükség szerint olyan nehéz fajsúlyú küldemények fuvarozását is, amelyek nyitott kocsiban is fuvarozhatók.

Rakománytömeg 26 t

 

R... - fősorozatú alacsony oldalfalú,4 tengelyes normál pőrekocsi

A jármű paraméterei (hossza és terhelési határa) biztosítják a gépek, géprészek, berendezések, konténerek, hosszú és nehéz tárgyak, oszlopok, hídszerkezetek, járművek, sin, rönk stb. biztonságos fuvarozását.

Rakománytömeg 52-60 t (Rmms)

S... - fősorozatú, 6 tengelyes pőrekocsi

Rendkívül nehéz tárgyak, gépek, járművek fuvarozására alkalmazható. Rakománytömeg 83 t

 

3.1.2. Különleges építésű vasúti pőrekocsik:

Uaikks - süllyesztett rakfelületű különleges építésű 4 tengelyes pőrekocsi: Rendkívüli méretű (magas-hosszú) tárgyak, gépek, járművek fuvarozására alkalmazható. Rakománytömeg 39 t

(A kocsik leselejtezésre kerültek)

Uaai - süllyesztett rakfelületű különleges építésű 8 tengelyes pőrekocsi: Speciális, nagy terjedelmű, nem hosszú gépek, transzformátorok, alkatrészek - amelyek közönséges teherkocsiban nem fuvarozhatók - továbbítására alkalmas kocsitípus. Rakszelvényen túlérő rövidebb áruféleségek fuvarozására biztonságosan alkalmazható. Rakománytömeg 80/112 t

(A kocsik leselejtezésre kerültek)

Saadkms/Saadkkms - különleges építésű, (Ro-La) 8 és 10 tengelyes kamionszállító teherkocsi.

Sdgmnss- különleges építésű,  4 tengelyes kosaras teherkocsi.

Sgns - különleges építésű, 4 tengelyes konténer fuvarozására alkalmas teherkocsi (C jelű).

Laadks (P) TWA - különleges építésű ikerkocsi 800/1060 mm padlómagasságtól alkalmas könnyű járművek, mint pld. buszok, kombájnok. fuvarozására.

 

A nagy tömegű árú felrakási tervénél figyelembe kell venni a kocsi terhelhetőségét és a kocsi + árú tömegéből adódó tengely és folyóméter terhelést.

A vasúti pályák terhelhetőségét vonalosztályban határozzák meg, mint pld. A, B,C,D és ezek további finomítását a betűjelt követő szám mint pld. C2 adják meg. Túlsúlyos a küldemény abban az esetben, ha a fuvarozásban részes vasutaknak a legkisebb vonalosztályának megfelelő - kocsira feliratozott - terhelési határt túllépi. Ezeket a szempontokat érvényesíteni lehet a megfelelő tengelyszámú kocsi alkalmazásával.

Többtengelyes kocsik a nehéz árúk fuvarozásához használhatók.

A rövid tengely ill. forgócsaptávolságú – Ks / Rmms - kocsik a kedvező paramétereik alapján, az árú méretét növelő pótlékokkal kedvező, fuvarozási körülményeket biztosítanak, ami lehetővé teheti a normál küldeményként történő továbbítást is.

Ks típ. kocsira max             3130 mm,

Rmms 3110mm,

Rs 2970 mm szélességű normál küldemény továbbítható a magassági értékhatáron belül.

A hosszú forgócsaptávolságú - R sorozatú - kocsik a kedvező paramétereik alapján a hosszú küldemények elhelyezésére alkalmasak. Különösen alkalmas erre az Rns-z típ.17310 mm forgócsaptávolságú és 21110 mm rakodási hosszra alkalmas vasúti kocsi.

 

A felrakás tervezésénél figyelembe kell venni a felhasználandó kocsi padlómagasságát is. A vasúti pőrekocsik általában 1200-1300 mm magasságúak, de egyes különleges kocsik, mint pld. az Laadks (P) TWA 800 típ. kocsi 800 mm magasságúak is lehetnek. Természetesen itt kell megemlíteni a többtengelyes, süllyesztett rakfelületű transzformátorszállító kocsikat is.

Megállapítható, hogy megfelelő kocsitípus alkalmazásával is megoldható a normál küldeményként történő fuvarozás, mert az árú és a felhasznált kocsi paraméterei együttesen alkotják - magasságban, szélességben, ill. terhelésben - a rendkívüli küldeményt.

3.2. Transzformátor/generátor fuvarozás

A nagy terjedelmű áruk fuvarozásához szükséges a transzformátorszállító kocsik különleges kialakítása, a különleges felrakási mód, a továbbítás során alkalmazandó különleges műszaki megoldások miatt transzformátor fuvarozásához.

A nagytömegű (pld. 240 t) és nagy méretű transzformátorok, generátorok fuvarozásánál különleges 14, 20, 24 ill. 32 tengelyes vasútintézeti, illetve magán kocsik használatát is számításba kell venni. A különleges kocsiknál külön műszaki megoldásokkal is befolyásolható a kedvező továbbítási feltétel, mint pl. a forgócsaptávolság változtatása (belső, középső, külső vezetés), valamint mechanikus, illetve hidraulikus módon a küldemény oldalirányú eltolása, süllyesztése és emelése.

A felhasznált vasúti kocsik többsége (P) jelű magán kocsi.

Magyarországi, illetve külföldi ismertebb magán cégek, melyek speciális kocsikkal rendelkeznek:

• Felbermayr Transport- und Hebetechnik GmbH & Co KG 8-32 tengelyes,
• ITEF SPA – Milánó 8-24 tengelyes,
• OVIT 12/8 tengelyes,
• Vojvodinasped 16-24 tengelyes...stb.

A speciális többtengelyes vasúti kocsikat általában két különálló vasúti forgóvázas részre lehet megosztani. A transzformátorok fuvarozásához hordozószerkezetek vannak kialakítva, amelyek lehetnek:

• a két különálló vasúti forgóvázas vasúti kocsi közös süllyesztett padlójára felrakva,

• a két különálló vasúti forgóvázas vasúti kocsi kétoldali szállító keretébe beültetve,

• a két különálló vasúti forgóvázas vasúti kocsi belső végeinél körmökkel felül , és alul megfogva, amikor is a két forgóváz magával a transzformátorral (áruval) van összekötve.

A fuvarozás vizsgálata során a vasúti létesítmények és a pótlékokból adódó térigénykörvonal viszonyát kell megállapítani.

A vasutak viszonylag „szűk” nyilvántartási, illetve szabad űrszelvénye miatt lehetőséget kell találni a biztonságos továbbíthatóságra.

A térigénykörvonal nagyobb pótlékából, az ívpótlékból következik az a lehetőség, hogy azt próbálják kedvező irányban befolyásolni.

A vasúti kocsi (ívpótlék) által biztosítható kedvező továbbítási lehetőségek:

• Legegyszerűbb módja, amikor a pályavasút nem az általánosan 250 m sugarú ívben számolja ki az ívpótlékot, hanem a tényleges R sugár adatát helyettesíti be ott, ahol a létesítmény van.
• A speciális vasúti kocsik többsége rendelkezik külső, belső és középső forgócsappal, illetve vezetéssel, ami a forgócsap kedvező megválasztását, így az ívpótlék jelentős csökkenését jelenti. Általában a forgócsapok átállítására csak álló helyzetben van lehetőség.
• Lehetőség van a vasúti kocsi hordozószerkezetének elmozdítására, emelésére, süllyesztésére, valamint oldalirányban történő elmozdítására, a kocsi típusától függően mechanikus, vagy hidraulikus megoldással.

Ezen ténykedések csak abban az esetben lehetséges, ha a speciális kocsival kísérőszemélyzet is van, akik ezeket a feladatokat helyben el tudják végezni.

Ebben az esetben a transzformátorszállító kocsival együtt közlekedik egy kísérő + műhelykocsi, ahol a személyzet tartózkodik.

A továbbítás során, azokon a helyszíneken, ahol a vasúti létesítmény miatt a küldemény eltolása szükséges, pályafenntartási műszaki dolgozó helyszíni irányítása szükséges a továbbhaladáshoz.

Szükséges megemlíteni, hogy az indulás előtt ellenőrizni kell, hogy a vasúti kocsi berendezései alkalmasak az eltolásra.

 

3.2. Megfelelő útvonal kiválasztásával

A küldemények fuvarozásánál figyelembe kell venni a fuvarozási útvonalon, vasutakon az érvényes rakszelvényt, tengelyterhelést, illetve az adottságaikat is. Ennek a helyes megválasztásával elkerülhető, hogy az árú szűkebb útvonalon, mint rakszelvényen túlérő küldemény kerüljön továbbításra.

Ajánlott ebben az esetben a kerülő útirány alkalmazása.

 

4. Átvétel előtti engedélykérés

A vasúttársaság rendkívüli küldeményt csak előzetes engedély alapján vesz át fuvarozásra.  Az átvételi engedélyt a fuvaroztató tartozik megkérni. Az átvételi engedély a küldemény továbbítására nem minden esetben jogosít.  Ha a továbbításhoz külön engedély szükséges, azt az áru felvétele után a feladási állomás köteles megkérni.

 

Az átvételi engedélyt a fuvaroztatónak nemzetközi fuvarozásnál a

MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletág Forgalmi Főosztály nemzetközi Rk-ügyek ügyintézése

H-1087 Budapest  Kerepesi út 16.

Telefon:36-1-511-3061, 36-1-511-3932, Telefax:36-1-511-4311

E-mail:aszodis@mav.hu

E-mail:dibaczii@mav.hu

E-mail:sondertrp@mav.hu

 

A átvételi engedélyt a fuvaroztatónak belföldi fuvarozásnál a

MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletág Forgalmi Főosztály Üzemirányító Központ belföldi Rk-ügyek ügyintézése

H-1087 Budapest  Kerepesi út 16.

Telefon:36-1- 313-6067, Telefax:36-1-511-3618

E-mail: ukrk@mav.hu

csoportjától kell kérni.